Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alapszabály

Ütőképes Demokraták a Változásért Néppárt

 

ALAPSZABÁLYA

 

Az Ütőképes Demokraták a Változásért Néppárt alakuló Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a párt Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:

 

1. §

 

A PÁRT NEVE, ÉS JOGÁLLÁSA

 

(1) A párt neve: Ütőképes Demokraták a Változásért Néppárt

 

(2) A párt rövidített neve: ÜDV Néppárt

 

(3) A párt székhelye: 5211 Tiszapüspöki Munkás utca 22. sz.

 

(4) A párt alapításának ideje: 2017. február 11.

 

(5) A párt működésének területe: Magyarország

 

(6) A párt pecsétje: Téglalap alakú bélyegző négy sorral:

 

"Ütőképes Demokraták a Változásért

Néppárt

 

5211 Tiszapüspöki Munkás u.22.

Adószám: …...........-....-....."

 

(7) A párt jelvénye: Kör alapon vízszintes irányban piros-fehér-zöld (trikolór) szalag benne világos zöld színnel függőleges eltolással az „ÜDV” felirat. Alatta a sötétzöld mezőben piros felirattal „Néppárt” elnevezés.

 

(8) A párt jogi személy.

 

2. §

 

A PÁRT CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE

 

(1) A párt célja elsődlegesen: a nemzeti demokrácia és az alkotmányos jogok megteremtése, a nemzeti és európai értékek hiteles képviselete és terjesztése Magyarországon.

 

Konzervatív, egyben szociálliberális össznépi demokráciát akarunk! A nemzetek Európájának egyenrangú tagjaként együtt kívánunk működni a világ mindazon társadalmi és politikai erőivel, amelyek a keresztényi és az emberiség maradandó értékeit tiszteletben tartják.

 

(2) Eszmeiségünkben a keresztény-konzervatív eszmeiség mellett elsődlegesen a magyar vidék, a termőföld hazai megművelőinek, tulajdonosainak társadalmi, gazdasági és politikai érdekeit kívánjuk képviselni.

(3) Figyelemmel a nemzet társadalmi igényeire, a társadalmi, gazdasági és politikai változásokra, mint keresztény-konzervatív demokrata nemzeti néppárt mindazon társadalmi csoportok érdekeiért is kiállunk, amelyek tevékenységükkel, munkájukkal, szellemi és művészi tevékenységükkel a haza javát és felemelkedését szolgálják. Fel

kívánunk lépni minden olyan gazdasági és politikai erővel szemben, amely tevékenysége során, figyelmen kívül hagyja a haza, a nemzet többségének érdekét. Agresszív harcot folytatunk a korrupció, átláthatatlan vagyonosodás, és a munkaerő kizsákmányolás ellen.

 

(4) A párt országos párt. Szervező munkájában figyelmet kíván fordítani az ország lakosságának valamennyi rétegére.

 

(5) A párt a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

 

3. §

 

A PÁRT TAGJAI

 

A tagsági jogviszony létrejötte

 

(1) A párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.

 

(2) A párt tagja az a természetes személy lehet, aki

a) tizennyolcadik életévét betöltötte, és nem áll cselekvőképességet kizáró-, vagy korlátozó gondnokság alatt;

b) magyar állampolgár vagy Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár;

c) a jelen Alapszabályban foglalt célokat elfogadja, és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja;

d) nem tagja más magyarországi pártnak.

 

(3) A felvételt kérőnek írásban előterjesztett kérelmében nyilatkozatot kell tennie belépési szándékáról, továbbá arról, hogy a párt létesítő okiratát ismeri, és a párt Alapszabályát, céljait, szellemiségét és értékrendjét magára nézve kötelezőnek fogadja el, valamint a létesítő okirat alapján a párt tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja. A tagfelvételi kérelemnek a felvételét kérő lakóhelye szerint illetékes megyei vagy alapszervezeti elnök ajánlását tartalmaznia kell.

 

(4) A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a felvételét kérő lakóhelye szerint illetékes megyei vagy alapszervezeti elnök ajánlásának figyelembe vételével, a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt, melyről a tagfelvételt kérőt írásban értesíti. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre. A tagsági okiratot az Elnök írja alá. A tagsági könyv kiállítása és érvényesítése az Alelnök hatáskörébe tartozik.

 

(5) A párt Elnöksége köteles a tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.

 

A tagsági jogviszony megszűnése

 

(6) A tagság megszűnik:

1. a tag kilépésével,

2. a tagsági jogviszony párt általi felmondásával,

3. a tag kizárásával,

4. a tag halálával,

5. ha a párt jogutód nélkül megszűnik.

 

(7) A pártba való be-, és kilépés önkéntes. Kilépési szándékát a tag köteles írásban bejelenteni az Elnökséghez. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban (a bejelentés átvételének napján) hatályos. A kilépés bejelentésével a tagsági viszony automatikusan megszűnik, arról az Elnökségnek külön döntést hoznia nem kell.

A kilépés nem köthető feltételhez.

 

(8) Ha az Alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.

 

(9) Az Elnökség (az általa lefolytatott fegyelmi eljárás után) határozattal a 3. § (12) bekezdésében meghatározott fegyelmi büntetést – így végső soron kizárást - alkalmazhat azzal a párttaggal szemben, aki jogszabályt, a párt Alapszabályát vagy Közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten megszegi, így különösen

 

a) valamely, a párttagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegő magatartást tanúsít, vagy olyan cselekményt követ el, amely a párt hátrányos megítélésére, avagy a pártba vetett bizalom megingatására alkalmas;

 

b) a párt vagyonát szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megkárosítja és ezzel a pártnak vagyoni vagy egyéb hátrányt okoz;

 

c) magatartása a párt jó hírnevét, érdekeit súlyosan, vagy ismételten sérti,

 

d) szándékos bűncselekményt követ el, és ezért őt a bíróság jogerősen elítéli,

 

e) a tagdíj fizetésével hat hónapot meghaladó hátralékba kerül.

 

(10) Fegyelmi eljárás lefolytatására, vagy súlyosabb esetben kizárásra irányuló indítványt a párt bármely tagja tehet. Az indítványt az Elnökségnél kell előterjeszteni írásban, indokolással ellátva. Az Elnökség egyszerű szótöbbségi határozattal dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy megtagadásáról. Az Elnökség ezen döntéséről a fegyelmi eljárás alá vont személyt és a fegyelmi eljárás kezdeményezőjét írásban értesíti.

 

(11) A fegyelmi eljárást az Elnökség – az indítvány beérkezésétől számított 60 napon belül – folytatja le. A fegyelmi eljárás során az Elnökség fegyelmi tárgyalást tart, amin a fegyelmi eljárás alá vont tagot meghallgatja, egyúttal részére lehetőséget biztosít védekezésének, indítványainak, az enyhítő vagy mentő körülmények előterjesztésére.

 

A fegyelmi tárgyalás helyét és időpontját írásban kell közölni az érintett taggal úgy, hogy a tárgyalási időköz legalább nyolc nap legyen.

 

Fegyelmi ügyben az érintett tag távollétében döntés csak akkor hozható, ha a fegyelmi tárgyalásra szóló értesítést igazolhatóan átvette és távolmaradását írásban nem mentette ki.

 

(12) Az Elnökség a következő fegyelmi büntetéseket alkalmazhatja:

 

1. szóbeli figyelmeztetés,

 

2. írásbeli megrovás,

 

3. párttisztségből visszahívás,

 

4. kizárás.

 

Az Elnökség fegyelmi kérdésben legalább 3 (három) Elnökségi tag egyetértő szavazatával dönt (3 tag jelenléte esetén fegyelmi kérdésben csak egyhangú határozat hozható). Tagdíjhátralék miatt kizárás büntetés csak abban az esetben alkalmazható, ha az Elnökség a tagot előzetesen írásban, megfelelő határidő tűzésével, és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére felszólította, és a tag tagdíjfizetési kötelezettségét ezen határidőre sem teljesítette.

 

(13) Az Elnökség fegyelmi határozatával szemben a fegyelmi eljárás alá vont tag (fegyelmi büntetés kiszabása esetén), illetőleg a fegyelmi eljárás kezdeményezője (az

eljárás megtagadása vagy megszüntetése esetén) a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a párt Közgyűléséhez. A fellebbezést az Elnökségnél kell írásban vagy jegyzőkönyvbe mondással előterjeszteni, és azt a soron következő Közgyűlés napirendjére kell tűzni. A Közgyűlés az Elnökség fegyelmi határozatát helybenhagyja vagy megváltoztatja. Kérésére az érintett tagot a döntéshozatal előtt, a Közgyűlésen is meg kell hallgatni. Fellebbezés esetén az Elnökség fegyelmi határozatát nem lehet végrehajtani. A Közgyűlés fegyelmi kérdésben határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább kétharmados szavazat-többséggel dönt.

 

(14) A Közgyűlés fegyelmi ügyben hozott határozatát az érintett tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.

 

(15) Akinek a tagsága kilépéssel, kizárással, illetve felmondással szűnt meg, csak új tagként, új tagfelvételi eljárás keretében vehető fel ismét a pártba. Az újbóli tagfelvételre csak akkor kerülhet sor, ha a kizárás, vagy a felmondás oka már megszűnt. Akinek a tagsága kizárás miatt szűnt meg, újbóli tagfelvételi kérelmet legkorábban a kizárás jogerőre emelkedését követően hat hónap elteltével terjeszthet elő.

 

Tiszteletbeli és pártoló tagság

 

(16) Az Elnökség egyszerű szótöbbséggel meghozott határozattal tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagság a pártban tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, valamint egyben köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és a párt érdekeivel összhangban tevékenykedni. A tiszteletbeli tagság nem jár tagdíjfizetési kötelezettséggel, és szavazati joggal.

 

(17) A párt pártoló tagságot szervezhet. Pártoló tagként felvehető az, aki a belépési nyilatkozatban elfogadja a párt Alapszabályát és vállalja a párt célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatását. Az Elnökség a pártoló tagok felvételéről is egyszerű szótöbbséggel dönt. A pártoló tagsági viszony a pártban tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a pártoló tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni. A pártoló tag a vállalt anyagi támogatás nyújtására köteles, de tagdíjfizetésre nem.

 

(18) A párt Alapszabályában a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag" kifejezés szerepel, csupán a párt rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli tagokra és a pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a "tiszteletbeli tag", „pártoló tag” kifejezést.

 

(19) A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szavazat-többségével meghozott határozattal jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag a párt céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

 

(20) A pártoló tagi címet a Közgyűlés a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szavazat-többségével meghozott határozattal jogosult megvonni abban az esetben, ha a pártoló tag az írásban vállalt vagyoni hozzájárulásának teljesítését hat hónapnál hosszabb időn át elmulasztja.

 

Tagsági jogok és kötelezettségek

 

(21) A párt tagja jogosult:

 

1. személyesen részt venni a párt tevékenységében, és rendezvényein;

2. a Közgyűlésen javaslatot, észrevételt, indítványt tenni, a napirendi pontokhoz hozzászólni;

3. a többi taggal egyenlő szavazati jogával élve a határozathozatalban részt venni, tisztségviselőt választani, a pártban tisztséget viselni;

4. a Közgyűlés napirendjére, napirendi pontjához javaslatot tenni;

5. igénybe venni a pártnak a tagok részére biztosított szolgáltatásait;

6. tájékoztatást kapni a párt bármely szervezetének, testületének működéséről, döntéseiről.

 

(22) A párt tagja köteles:

 

1. a párt Alapszabályát és belső szabályzatait, valamint a párt szervei által hozott határozatokat megtartani;

2. a párt célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani, azokat nem veszélyeztetve tevékenykedni;

3. a párt Közgyűlésének és Elnökségének a tagokra nézve kötelező határozatai szerint eljárni;

4. az évente az Elnökség által meghatározott mértékű tagdíjat minden hónap utolsó napjáig – a párt bankszámlájára történő átutalással, vagy a pénztárba történő befizetéssel megfizetni;

 

(23) a pártoló tag

 

1. a belépését követő 30 napon belül köteles teljesíteni vagyoni hozzájárulását (vállalását);

2. a párt részére tett vállalásait (anyagi támogatás, önkéntes munka) teljesíteni;

3. a pártban vállalt megbízatásokkal összefüggő feladatait teljesíteni;

4. a párt vagyonát megóvni.

 

(24) Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, a párt valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

 

4. §

 

A PÁRT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

 

(1) A párt legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége.

 

(2) A párt ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat a párt ügyintéző és képviselő szerve, az Elnökség irányítja és látja el.

 

(3) A párt vezető tisztségviselői az Elnök, és az Alelnök.

 

5. §

 

A KÖZGYŰLÉS

 

(1) A párt legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni (rendes Közgyűlés). Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha azt a bíróság elrendeli, vagy ha a tagok legalább egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri. (rendkívüli Közgyűlés).

 

(2) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

1. az Alapszabály megállapítása, módosítása;

2. az éves költségvetés meghatározása, a bevételi fő összegének és a kiadások költséghelyenkénti előirányzatának megállapítása;

3. a párt éves számviteli beszámolójának elfogadása;

4. fegyelmi ügyben az Elnökség által meghozott döntés elleni fellebbezés elbírálása;

5. a tiszteletbeli tagi, pártoló tagi cím visszavonása;

6. az Elnökség tagjainak (Elnök, Alelnök, három Elnökségi tag) megválasztása, visszahívása,

7. az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;

8. a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat elfogadása, módosítása;

9. a párt megalakulása évében a rendszeres tagsági díj összegének és esedékességének meghatározása;

10. a párt (országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati) választási programjának elfogadása;

11. a párt által esetlegesen jelölt közjogi tisztségviselők (miniszterelnök, köztársasági elnök, más választott közjogi tisztségviselők) személyének elfogadása;

12. a párt országos választási listájának, egyéni képviselőjelöltjeinek elfogadása;

13. esetleges választási együttműködésről, kormányzati szerepvállalásról, koalíciókötésről szóló döntés meghozatala;

14. a párt más párttal történő egyesülésének, feloszlásának, szétválásának kimondása;

15. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a párt saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt.

 

(3) A Közgyűlést az Elnökség nevében az Elnök, az ő akadályoztatása esetén az Alelnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli - meghívó - értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 naptári nappal meg kell küldeni, a párt nevének, székhelyének, a Közgyűlés helyének, idejének, a tervezett napirendi pontoknak, valamint a határozatképtelenség esetére összehívott megismételt Közgyűlés helyének és időpontjának pontos megjelölésével. A Közgyűlés napirendjét az Elnökség állapítja meg témakörönként olyan részletességgel, hogy az alkalmas legyen álláspont kialakítására.

 

A Közgyűlés nyilvános.

 

(4) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint a fele (50 % + 1 (egy) fő) jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az

esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét az eredeti meghívóban kifejezetten felhívták. Ilyen esetben azonban nem hozható határozat a párt céljának módosításáról, és a párt megszűnéséről.

 

(5) A Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait főszabály szerint nyílt szavazással, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. A párt Alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A párt céljának módosításához és a párt megszűnéséről szóló Közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Elnökség tagjainak visszahívásáról szóló döntéshez, valamint a fegyelmi határozat felülvizsgálata során a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Közgyűlés határozatait személyi döntésekben titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a párt terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a pártnak nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;

f) vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Azt a tagot aki a határozathozatalban nem vehet részt, a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

 

(6) A Közgyűlés a költségvetés és az éves számviteli beszámoló elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.

 

(7) A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a Közgyűlésen a határozathozatalra vonatkozó általános szabályok szerint megválasztott levezető Elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá és kettő tag aláírásával hitelesít.

A levezető Elnök, a jegyzőkönyv-vezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tag, továbbá a 3 fő szavazatszámláló személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor - nyomban - a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a Közgyűlés helyét, idejét, a jelenlévő személyek nevét, lakcímét, aláírását (jelenléti ív), a határozatképesség megállapítását, a napirendi pontokat, az elhangzott előterjesztéseket, hozzászólásokat, indítványokat, a szavazások módját, eredményét, és a meghozott határozatok szövegét.

A Közgyűlés határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni (Közgyűlési Határozatok Könyve), amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, valamint a döntést támogatók és ellenzők (tartózkodók) száma, ha lehetséges, személye megállapítható.

A jegyzőkönyvet és a határozatok nyilvántartását tartalmazó okiratot, lefűzve és sorszámozva kell a párt iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését a párt Elnöksége

vagy az általa megbízott tag látja el.

 

(8) A Közgyűlési határozatot a meghozatalától számított 15 napon belül:

- a közvetlenül érintettekkel írásban, igazolható módon (ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, a kimenő iratból egy eredeti példányt a párt iktatásában elhelyezve) közölni kell,

- be kell vezetni a Közgyűlési Határozatok Könyvébe,

- a párt internetes honlapján a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.

 

 

6. §

 

AZ ELNÖKSÉG

 

(1) A párt képviseleti és ügyintéző, egyúttal vezető szerve az 5 (öt) tagú Elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés a párt tagjai közül, egyszerű többséggel, titkos szavazással négy év időtartamra választja. A tisztség annak a megválasztott általi elfogadásával jön létre. Az Elnökség tagjai a párt vezető tisztségviselői:

Az Elnökség munkáját a mindenkor hatályos jogszabályoknak, az Alapszabály előírásainak, valamint a Közgyűlés határozatainak megfelelően végzi. Tevékenységéről évente köteles a Közgyűlésnek beszámolni.

Az Elnökség 1 (egy) fő Elnökből, 1 (egy) fő Alelnökből és 3 (három) fő Elnökségi tagból áll.

 

(2) Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést (rendes ülés). Az ülést akkor is össze kell hívni, ha az Elnökség bármely két tagja írásban, az ok és a cél megjelölésével ezt indítványozza (rendkívüli ülés). Az Elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi Elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az Elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal (sürgős döntést igénylő esetben legalább három naptári nappal) meg kell küldeni, a napirendi pontok megjelölésével. Ha az Elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az Elnökséget bármely Elnökségi tag összehívhatja.

 

(3) Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az Elnökségi tagok több mint fele – azaz legalább 3 (három) tag – jelen van. Az Elnökségi ülésén az Elnökség tagjai és az Elnökség által (állandó vagy esetei jelleggel) meghívottak vehetnek részt. Az Elnök – indokolt esetben – zárt ülést rendelhet el. Az ülésekről jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi jelenlévő Elnökségi tag aláír.

 

(4) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A határozathozatalra, a jegyzőkönyvezésre, és a meghozott határozatok közlésére a Közgyűlési határozatokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

 

(5) Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

1. a párt napi ügyeinek vitele, az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

2. a párt tevékenysége körében nyilatkozatok tétele;

3. az Elnökség ügyrendjének és munkatervének elfogadása;

4. a költségvetés és a számviteli beszámoló, továbbá az Elnökség tevékenységéről szóló éves beszámoló tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése;

5. a tagfelvétel;

6. döntés a fegyelmi eljárás megindításáról, vagy megtagadásáról, a fegyelmi eljárás lefolytatása, és döntés hozatala;

7. a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése, a Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

8. a párt jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

9. a Közgyűlésen való részvétel, és válaszadás a párt ügyeivel kapcsolatos kérdésekre

10. a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat előkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése;

11. a tagság nyilvántartása

12. a párt határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése

13. a párt megalakulását követő évtől a rendszeres tagdíj mértékének, valamint a pártoló tagok anyagi hozzájárulására vonatkozó irányelveknek a meghatározása;

14. döntés a párt hivatali szervezetének kialakításáról, a hivatali szervezet vezetőinek kinevezéséről;

15. a pártvagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

16. döntés a párton belül szakmai kabinetek, munkacsoportok felállításáról;

17. javaslattétel a Közgyűlésnek a párt (országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati) választási programjára;

18. javaslattétel a Közgyűlésnek a párt által esetlegesen jelölt közjogi tisztségviselők, illetőleg a képviselőjelöltek személyére;

19. képviselőjelölt kiesése esetén döntés a képviselőjelölt személyéről – ha a Közgyűlés összehívására nincs mód;

20. politikai megállapodás előkészítése és javaslattétel a Közgyűlésnek esetleges választási együttműködésről, kormányzati szerepvállalásról, koalíciókötésről;

21. döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

(6) Megszűnik az Elnökségi tagság:

 

1. visszahívással,

2. a tag halálával,

3. lemondásával,

4. a megbízatás határozott idejének leteltével,

5. a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi és kizáró ok bekövetkezte esetén.

 

Amennyiben Elnökség valamely tagjának tisztsége a mandátuma lejárata előtt szűnik meg, a helyére választott új tag megbízatása a már hivatalban lévő tagok mandátumával egyező időpontig szól. Abban az esetben, ha az Elnökség létszáma 3 (három) fő alá csökken, új tag (tagok) megválasztásának céljából – 30 napon belül – rendkívüli Közgyűlést kell összehívni.

 

(7) Az Elnökség bármely tagja tisztségéből visszahívható. A fegyelmi eljárás megindítására okot adó magatartásokon (3. § (9) pont) kívül visszahívásra ad okot az Elnökség tagja, ha ezen tisztségéből folyó kötelezettségeinek nem tesz eleget, így a párt törvényes működését veszélyezteti.

A visszahívásra irányuló indítványnak az új Elnökségi tag megválasztására irányuló indítványt is tartalmaznia kell. A két kérdésről egyszerre kell határozni. Az Elnökség valamely tagjának visszahívására irányuló indítványt a tagok legalább egyharmadának kell előterjesztenie írásban, az Elnökségnek. Az Elnökség – választási időszakon kívül – az erre irányuló indítvány kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra rendkívüli Közgyűlést köteles összehívni. Az országgyűlési képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása kampányidőszaka kezdetétől a választási eredmény jogerős megállapításáig tartó időszak alatt érkezett visszahívási indítvány ügyében a választási időszak végeztével kell eljárni. A visszahívásról titkos szavazással, a jelenlévő tagok legalább kétharmados szótöbbségével lehet határozatot hozni. Az eljárásra egyebekben a fegyelmi eljárás Közgyűlési szakaszára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

 

(8) A lemondást az Elnökség ülésén szóban kell bejelenteni, és jegyzőkönyvben rögzíteni, vagy írásban, igazolható módon megküldeni az Elnökségnek.

 

(9) Az Elnökség tagjai  és a párt tagok(tisztségviselők ) munkájukat társadalmi munkában végzik, tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.

 

(10) Vezető tisztségviselő, és Elnökségi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő és Elnökségi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

 

Nem lehet vezető tisztségviselő és Elnökségi tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője és Elnökségi tag nem lehet.

 

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő és Elnökségi tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

Az Elnökség tagjai nem lehetnek egymásnak a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozói.

 

A párt első elnökségének tagjai:

elnök: Demián Péterné 

alelnök: Hrabovszki Mihály 

elnökségi tagok:

Pintér Jenőné 

Lukácsné Jónás Gizella 

Balog Mónika Etelka 

 

7. §

 

AZ ELNÖK ÉS AZ ALELNÖK

 

(1) Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással négy év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki a párt képviseletére önállóan, és általános jogkörben jogosult. Az Elnök helyettesítésére (az Elnök kijelölése alapján vagy akadályoztatása esetén) az ugyancsak a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással négy évre választott Alelnök jogosult.

 

 

(2) Az Elnök hatásköre és feladatai:

 

1. a munkáltatói jogok gyakorlása a párt munkavállalói felett;

2. a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtatása;

3. az Elnökségi ülések előkészítése és levezetése;

4. a párt képviselete harmadik személyek felé és hatóságok, illetőleg bíróság előtt, hivatalos eljárásokban;

5. a párt pénzeszközeinek kezelése, ennek keretében utalványozási jogkör gyakorlása, és a párt bankszámlája feletti rendelkezés;

6. a párt iratainak, bevételi és kiadási bizonylatainak kezelése;

7. a tagnyilvántartás vezetése;

8.az éves beszámolók, költségvetési javaslat tervezetének előkészítése és megvitatás céljából az Elnökség elé terjesztése;

9. a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az

érintettekkel történő közlése.

 

(3) Az Alelnök hatásköre és feladatai:

 

1. az Elnök által rábízott feladatok ellátása;

2. az Elnök akadályoztatása esetén, vagy eseti felkérése alapján a párt képviselete, és az Elnöki teendők ellátása;

3. a Közgyűlési, és Elnökségi Határozatok Könyvének vezetése;

4. a tagkönyvek kiállítása.

 

8. §

 

A PÁRT MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA

 

(1) A párt a nyilvántartásba vételével jön létre. A párt a tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján kezdheti meg. A párt munkahelyen (szolgálati helyen, tanintézetben) szervezetet nem hozhat létre és nem működtethet.

 

(2) A párt elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatása érdekében nem hozható létre, ilyen tevékenységet csak a céljai megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel végez.

 

(3) A párt a költségeinek fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a következő gazdasági-vállalkozási tevékenységeket folytathatja:

 

1. politikai céljainak és tevékenységének megismertetése érdekében kiadványokat jelentethet meg és terjeszthet, a pártot szimbolizáló jelvényeket és más ilyen célú tárgyakat árusíthat, és pártrendezvényeket szervezhet;

2.a tulajdonában álló ingatlanokat és ingókat díj ellenében hasznosíthatja és elidegenítheti.

 

(4) A párt a vagyonával – éves költségvetés alapján – önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a párt tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

(5) A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, az állam által a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi

XXXIII. törvény alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján magánszemélyek hagyatékából, a pártnak a jelen Alapszabály 8. §-a (3) bekezdésében meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységéből, illetőleg a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik. A párt a pénzeszközeit — részvényvásárlás kivételével — értékpapírba fektetheti.

 

(6) A párt részére — az (5) pontban írt támogatástól eltekintve — jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt külföldi szervezettől - jogi státusától függetlenül - és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A párt névtelen adományt nem fogadhat el; az ilyen adományt be kell fizetni az Országgyűlés által létrehozott alapítvány céljaira. Ha a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni.

 

(7) A tagdíj összegét, esedékességét, valamint befizetésének módját a párt alakulásának évében a Közgyűlés, a következő évtől az Elnökség határozza meg. A tagok tagdíjbefizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet.

 

(8) A párt köteles minden év május 31-ig az előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót (zárszámadást) a Magyar Közlönyben, valamint saját honlapján is a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 1. számú mellékletében meghatározott minta szerint közzétenni.

 

(9) A pénzügyi kimutatásban az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot meghaladó hozzájárulásokat, illetve a százezer forintnak megfelelő értéket meghaladó külföldről származó hozzájárulásokat — a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével — külön kell feltüntetni.

 

(10) A párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult.

 

9. §

 

A PÁRT KÉPVISELETE

 

(1) A pártot az Elnök és Alelnök önállóan képviselheti.

 

(2) A párt bankszámlája felett az Elnök önállóan jogosult rendelkezni, azonban az Elnök meghatalmazást adhat a párton belül bárkinek a bankszámla feletti rendelkezéssel összefüggésben.

 

 

 

10. §

 

A PÁRT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

 

(1) A párt működését, az Elnökség, a tisztségviselők, a szakmai kabinetek, munkacsoportok feladatait érintő – az Alapszabályban részletesen nem rögzített – alapvető feladatokat Szervezeti és Működési Szabályzatban (továbbiakban: SzMSz) kell meghatározni.

 

(2) Az SzMSz-t az Elnökség állítja össze és készíti elő, majd jóváhagyásra beterjeszti a soron következő Közgyűlésnek.

 

(3) Az SzMSz nem állhat ellentétben a párt Alapszabályával.

 

(4) Az Elnökség működésének a jelen Alapszabályban, valamint a párt szervezeti és működési szabályzatában nem érintett szabályait az Elnökség ügyrendje tartalmazza, melyet az Elnök és Alelnök készít elő, és az Elnökség hagy jóvá.

 

 

 

 

 

11. §

 

A PÁRT MEGSZŰNÉSE

 

(1) A párt jogutóddal szűnik meg, ha:

1. más párttal összeolvad,

2. más pártba beleolvad, vagy

3. több pártra válik külön

Pártból való kiválás esetén jogutód csak párt lehet.

 

(2) A párt jogutód nélkül szűnik meg, ha

1. feloszlik,

2. a bíróság feloszlatja,

3. a bíróság megszünteti, vagy

4. a bíróság megállapítja megszűnését

és a párt vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a pártot a nyilvántartásból törli.

 

A párt feloszlása esetén a párt bejegyzett képviselője köteles megjelentetni egy közleményt a Magyar Közlönyben, amelyben megjelöli, hogy a hitelezők a közlemény megjelenésétől számított 90 napon belül hol jelenthetik be követeléseiket, valamint hogy a párt kíván-e alapítványt létrehozni.

 

(2) A bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt megszűnését, ha az tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik.

 

(3) A bíróság az ügyészség indítványára - a párt Egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával - megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.

 

(4) A bíróság a párt feloszlása esetén a nyilvántartásból a pártot akkor törli, ha a párt a gazdálkodásra vonatkozó iratait átadta, igazolja a hitelezők kielégítését és az alapítvány nyilvántartásba vételét, vagy azt a tényt, hogy a hitelezők kielégítése után vagyona nem maradt, vagy, hogy fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által erre a célra létrehozott alapítvány tulajdonába adta.

 

(5) Ha a párt jogutóddal szűnik meg, vagyona a jogutód párt tulajdonába kerül. Szétválás esetén a vagyon megosztásának arányát és módját a párt határozza meg.

 

12. §

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

 

(2) A párt szervei által hozott jog- vagy Alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a pártoló vagy a tiszteletbeli tag csak érintettsége esetén –, a határozat tudomására jutásától számított 30 (harminc) napos jogvesztő határidőben pert indíthat.

 

A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. A párt tagja a párt szervei által hozott határozat ellen csak az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a Polgári Törvénykönyv Egyesületekre vonatkozó rendelkezései, illetve a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseinek megsértése esetén indíthat pert.

 

 

 

(3) A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen.

 

 

Kelt: Tiszapüspöki, 2017. évi február hónap 11. napján